FacebookTwitterRSS Feed

Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.

Az Alkotmánybíróság épületében megtartott rendezvényen Sulyok Tamás hangsúlyozta: amellett, hogy a kötet átfogó képet nyújt az olvasó számára 1779-től a Magyar Királysághoz tartozó, a kiegyezést követően "a Szent Korona legszebb ékkövének" tartott városról, olyan fontos történeti, jogtörténeti kérdésekkel és összefüggésekkel is foglalkozik, amelyeket eddig a város történetét feldolgozó források ilyen részletességgel nem tettek meg.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely hiánypótlónak nevezte a kötetet, mivel az a jogtörténeti feldolgozástól Fiume közjogi szerepéig terjedően 1779-től kezdődően bemutatja a város nevezetességeit, iparát és kereskedelmét is, ehhez hasonló komplex mű pedig nagyon kevés, a magyar történelemben jelentős szerepet játszó városról készült. Az egykori Nagy-Magyarország legnagyobb kikötővárosa Közép-Európa 20. századi történetének lenyomata - mutatott rá a miniszter, utalva arra, hogy a város hat ország fennhatósága alá tartozott az Osztrák-Magyar Monarchiától Horvátországig.

A szerző, Juhász Imre alkotmánybíró arról beszélt, hogy a többi közt az motiválta a kötet megszületését, hogy meglehetősen régi útikönyveink vannak, amelyeket komoly forráskritikával kell illetnünk, illetve a meglévőkben sem lehet megtalálni a városnak azt a 150 éves múltját, amikor a magyar koronához kötődött.

Ugyancsak hiányosnak találta a jogtörténeti feldolgozását annak, milyen jogi felépítményben kapcsolódott a város Magyarországhoz. Harmadik elemként említette a trianoni békeszerződést, amivel ugyan a kötet keveset foglalkozik, valójában bemutatja, milyen példátlan állami segítségnyújtás révén zajlott az ipartelepítés, közlekedésfejlesztés a később elcsatolt városban.

Juhász Imre reményét fejezte ki, hogy könyve hatására nemcsak a nagyközönség, de a kutatók is nagyobb számban fordulnak Fiume felé.

Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv szakmai lektora azt hangsúlyozta: a kötet a jogtörténész szakmát is segíti, hiszen a város magyar vonatkozású jogtörténetének nem volt irodalma korábban, egyfajta fehér foltnak számított. A kötet a Szent Korona alatti ország egy valóban idilli időszakát dolgozza fel és elemzi a horvát-magyar közjogi viszonyt is - fogalmazott az alkotmánybíró, majd hozzátette: a könyv a jogi háttér mellett bemutatja a magyar fennhatóság idejének művelődéstörténetét, gazdaságát, kereskedelmét is.

Horváth Attila arról is beszélt: Fiume neve "elfelejtődött", ma már sokan csak Rijekának nevezik, holott Bécs esetén sem mondjuk azt, hogy az úticélunk Wien, vagy Pozsony helyett azt, hogy Bratislava.