A horvát sajtót bejárta az eset. Hétvégén Krk-szigeten egy német fiú szaladt el eurót váltani a szülei helyett a helyi pénzváltóba. Egy másik német turista szem- és fültanúja volt a pénzváltásnak és szóvá tette a lehúzós árfolyamot.

Később a gyermek szüleit is tájékoztatta az esetről, akik hiába próbáltak megegyezni a pénzváltóval, de veszekedésbe torkolt a beszélgetés.

Az előző hétvégén Horvátországban 1 euróért kb. 7,52 kunát adtak, de eddig az egész szezonban ez a jellemző ár. A pénzváltó 6,1 kunás árfolyamon számolt. 100 euró esetén (kb. 36 ezer forint) ez 142 kunás veszteség (kb. 6700 forint) a németeknek.

Közben a helyszínen kiderült, hogy valaki ugyanennél a pénzváltó vállalkozásnál 200 eurót váltott be hasonló árfolyamon Rijekában.

A Dnevnik horvát napilap megkereste a pénzváltó céget. Az Auro Domus hosszú válaszában elmondja, hogy ők nem alkalmaznak kezelési költséget, minden hivatalos szabályt betartanak és egyéb információkat kapunk a pénzváltói szakma nehézségeiről.

Majd a végén összegzésként megállapítják: az eltérés nagysága egyszerű. Piacgazdaságban élünk, mindent a kereslet és kínálat határoz meg. A cég évek óta követi ezt a stratégiát, amelynek sikerességét bizonyítja, hogy Horvátország legnagyobb pénzváltó láncává váltak.

A turistáknak egyszerű a tanulság. Mindig nézzük meg váltás előtt az árfolyamot és a feltételeket. És lehetőleg, ne a gyereket küldjük el pénzt váltani!