A számok szépen mutatnak, két százalékkal nőtt a beutazók száma, reálisnak látszik a hét milliárd eurós bevétel elérése, de a felszín alatt már előbukkan egy-két figyelmeztető jel a következő szezonra. A gond az, hogy a hagyományosan sok turistát küldő országokból (Németország, Olaszország, Nagy-Britannia) érkezők száma az idén 20 százalékkal csökkent. Hiába jöttek helyettük a közép-kelet-európaiak, ők mégsem költenek annyit, amennyit a helyiek szeretnék.Az idén például elmaradt az olaszok szokásos rohama augusztus elején, amely például érzékenyen érintette a legnépszerűbb horvát turistacélpontot, az Isztriai-félszigetet. Az idegenforgalmi szakemberek szerint kívánatos lenne kidolgozni egy megbízható rendszert, amely nagy biztonsággal már a szezon előtt jelezné, hogy melyik ország turistáiból mennyi várható a főszezonban. Felesleges azokban az országokban erőltetni a reklámokat, ahonnan úgyis kevesebben jönnek, ilyenkor még időben lehetne váltani, és megcélozni olyan közösségeket, akik helyettesíthetik az elmaradó turistákat.
A gondok egyre mélyülnek a külföldi utazásszervezőkkel, akik nem hajlandóak elfogadni a horvátok által a következő szezonra kínált megemelt árakat. A horvát szállásadók felújításokra és emelkedő üzemeltetési költségekre hivatkoznak, amelyeket egyelőre még nem tudnak lenyomni az utazásszervezők torkán. Kemény ősznek néznek elébe ebben a tekintetben a horvát szállásadók, hiszen a külföldi utazásirodák nem szívbajosak, ha másik tengerpart után kell nézniük.
A HTZ az idén 238 millió kunát költött Horvátország népszerűsítésére, ez tízmillió kunával több mint tavaly. Valamivel erősödött a bizalmuk az internetes reklámokkal szemben, hiszen erre a célra 10 millió kunát fordítottak az idén, szemben a tavalyi 2 millióval. Megcélozták azonban a világ vezető tévécsatornáit, a jól ismert csodás horvát képeket láthatták a CNN, az Eurosport, a BBC World, és az Euronews nézői.