Nyárilap

Persze, csak akkor, ha a horvátok továbbra is kedvezményes hiteleket szeretnének.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már régebben is aggodalmaskodott a horvát autópálya építések túlzott tempója miatt. Szerintük az építkezésre felvett kölcsönök visszafizetése a következő években túlzottan megterheli majd a horvát büdzsét. A válság valamelyest lassított a horvát tempón, néhány építkezés lelassult és későbbi határidőket kapott, de vannak kivételek is, az isztriai Y autópálya építkezése például felgyorsult az eredeti tervekhez képest.

Az ERBD újabb javaslatokkal állt elő, amelyek teljesítése a további hitelek feltétele lenne. Amennyiben Horvátország a kereskedelmi bankok helyett továbbra is az Unió kedvező feltételű kölcsöneit szeretné igénybe venni, akkor kisebbfajta reformokat kellene végrehajtania. Az ERBD szerint a horvát autópályakezelőnek (HAC) ketté kellene választani az útfenntartó és díjbeszedő tevékenységét, az átláthatóság és a hatékonyság kedvéért két külön cégnek kellene ezeket a tevékenységeket végeznie.

Az ERBD nehezményezi, hogy nem elég modern a díjszedő rendszer, lassítja és drágítja a túl sok alkalmazott a fizetőkapuknál. Sokkal elterjedtebbnek kellene lennie a bankkártyás, SMART kártyás, egyéb kártyás, vagy ENC berendezéssel használható kapunak, vagy végső esetben a matricás megoldás bevezetésének lehetőségét is meg kellene vizsgálni. A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hátránya, hogy túl sokan dolgoznak a kapuknál. A HAC 3000 alkalmazottjából jelenleg 900-an dolgoznak a fizetőkapuknál. A Večernji list újság szerint az ő fizetésük pótlékokkal és túlóradíjakkal körülbelül 7000 kuna havonta. Ráadásul vannak olyan kisforgalmú pályaszakaszok, ahol kevesebb díjat szednek be, mint amennyibe az üzemeltetés kerül.

A HAC csak annyit fűzött hozzá, hogy még korai erről beszélni, hiszen jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az Unió bankjaival. A hírek szerint újabb 100 millió eurós hitelről és annak a feltételeiről tárgyalnak.