Ezt Ernst Strasser európai parlamenti képviselő jelentette ki szerdán. 

Az Európai Parlamentbe a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) színeiben bejutott – az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség sorait is erősítő – Ernst Strasser ugyanakkor hangsúlyozta: az adriai államnak azonban olyan megoldatlan kérdéseket kell rendeznie a tagállammá válás előtt, mint az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a korrupció, a kisebbségi jogok és a háborús bűnök.

Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter (ÖVP) a hónap elején fejtette ki abbéli reményét, hogy a Horvátország és az EU közti – az adriai állam 2010. év végi tagfelvételéről szóló – tárgyalások eredményesek lesznek, miután a horvátok tavaly rendezték a tengeri határvitát szomszédjukkal, a már uniós tagállam Szlovéniával.

A miniszter – aki ösztönző erőnek nevezte a Horvátországgal és Albániával folyó tagfelvételi tárgyalásokat – úgy fogalmazott, George Papandreou görög miniszterelnökkel elindítaná a "nyugat-balkáni kezdeményezéseket" is.

Michael Spindelegger hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az olyan országok, mint Horvátország, Montenegró, Szerbia, Albánia és Macedónia, valamint egyéb balkáni országok az EU teljes jogú tagjai legyenek 2020-ra.

Mint arról beszámoltunk, tavaly júniusban – vagyis a szlovén-horvát tengeri határvita rendezése előtt – Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) illetékes uniós jelentéstevője azt mondta a Die Presse című bécsi napilapnak, ha Horvátország rendezi a határvitát Szlovéniával, akkor legkorábban 2012-ben lehet tagállam. „Ezért csak 2010-ben kezdjünk meg a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. A ratifikálási folyamat várhatóan másfél évig húzódik majd el” – tette hozzá akkor az EP képviselő.