20 kikötő is megkapta ebben az évben a kék zászlót, amely a legtisztább partszakaszok érdeme.

Ahhoz, hogy megkapják az öko-címkének számító kék zászlót, a tengerparti strandoknak vagy kikötőknek ökológiai, oktatási, közbiztonsági és szolgáltatások terén nyújtott minőségi követelményeknek kellett megfelelniük. Kritérium volt az akadálymentesítés megléte is.

A kék zászló programot egy nonprofit szervezet, az Alapítvány a Környezetvédelmi Oktatásért (Foundation for Environmental Education, FEE) hívta életre. A kezdeményezés – nemzetközi programként – az Európai Tanács égisze alatt, 1981-ben indult. A kék zászló program tulajdonképpen egy minőségbiztosítási rendszer, mely a strandok és kikötők vizének tisztaságát hivatott jelezni. Azoknál a partszakaszoknál, amelyek megkapták a zászlót, az Unió folyamatosan vizsgálja a feltételek kritériumok meglétét: a zászlót pedig akár a szezon közben is megvonhatják attól a strandtól, ahol megváltozik például a vízminőség.

Horvátország idén 10 százalékkal kevesebb kék zászlóval büszkélkedhet, mint az előző évben, ám mindennek a gazdasági válság az oka, nem pedig a strandok, kikötők tisztasági indexének romlása. Ebben az évben kevesebb pénz jutott ugyanis a nevezésekre a kék zászló programra.

A „Lijepa Naša” (Gyönyörű Hazánk) nevű ökológiai szövetség vezetője, Ante Kutle a Vjesnik című horvát napilapnak elmondta: a kék zászlók idegenforgalmi szempontból is fontosak, mivel sok turista a nyaralás tervezésekor ez alapján választ úti célt. „Tavaly Horvátország a 145 kék zászlós strandjával és kikötőjével a világranglista hetedik helyén szerepelt” – tette hozzá Ante Kutle.

A kék zászlót idén nyáron összesen 3 338 strand és kikötő tűzheti ki a különböző országokban.