Csodálatos dolog végigautózni a nemrégen épült horvát autópályákon, lerövidült a menetidő, és az idei nyár építkezései még további kellemes meglepetéseket tartogatnak a tengerpart felé igyekvőknek. Arra vélhetően kevesen gondolnak, hogy a kész és az épülő autópályák milyen sokba kerülnek a horvátoknak. Úgy tűnik, hogy a Világbank, most gondolt erre is, figyelmeztette a horvátokat, ha ebben az ütemben veszik fel a hiteleket autópálya-építésekre, akkor a közeljövőben gondjaik lehetnek a kölcsön visszafizetésével.

Horvátország 2001 és 2008 között 42,7 milliárd kunát (kb. 1650 milliárd forint) költött autópálya-építésre, és ebben az összegben még nincs benne az isztriai Y autópálya (autóút) és a Zagreb – Macelj szakasz költségei. Zágrábból kiindulva majdnem 400 km autópálya vezet majd Dubrovnik irányába, 100 km Rijeka felé, 100 km a magyar határhoz, 70 km Macelj felé, és 80 km keletre.

Az utóbbi időben az útépítésre szánt összegek nagy része autópályákra ment el. Hamarosan újabb hiteleket lesznek kénytelen felvenni a horvátok a mostanában elhanyagolt, már korábban megépített útszakaszok felújítására is. Ehhez jön még a roppant drága Peljesac-híd, valamint a Dubrovnik-Doli közötti autópálya-szakasz megépítése, amely egész Horvátország legdrágább autópályájának ígérkezik. A 29,6 km hosszú új szakasz megépítése kilométerenként 128 millió kunába (kb. 5 milliárd forint) kerül. Az összeg hatalmas, és közben folynak a munkálatok az ország többi részén is, és vannak olyan szakaszok, amelynek a forrása még nincs előteremtve.

A most elkezdett Dubrovnik-Doli szakasz a Zágrábig vezető A1-es autópálya része lesz. Hiába a hatalmas költségek, ezek a tényezők gyakran háttérbe szorulnak egyéb szempontok mellett. Az egykori jugoszláv időkben a horvátok a szerbek „anti-horvát” politikájának tudták be, hogy akkor nem épült meg ez a szakasz, a szerbek az erre szánt pénzből inkább kiépítették a Belgrád-Bar közötti vasúti szakaszt. A jelenlegi politika is erre alapoz, nincs olyan horvát, aki ellenezné, hogy végre délre is leérjen az autópálya. A gazdásági válság sem akadályozhatja meg a terveket, "aki az autópályákat támadja, az Horvátország érdekeit akadályozza" - hirdeti a jelenlegi vezetés.

Az új szakasz pedig nem lesz egyszerű. A harminc kilométeres szakaszra pontosan 30 műtárgy megépítése esik. Ezen a szakaszon 10 viaduktot, és kilenc alagutat kell megépíteniük. Ehhez képest már csekélységnek tűnik a csomópontokban kialakítandó 11 alul-, illetve felüljáró.

A korábban említett 42,7 milliárd kunából körülbelül 25 milliárd kunát tesz ki a felvett kölcsönök nagysága, amelyet a következő években kell visszafizetni. A benzinbe beépített útadóból nem lehet többletbevételekre számítani, a fizetőkapuknál befolyó összeg nem elég a hitel visszafizetésére, amely a horvát GDP 0,7-0,8 százalékát teheti ki a következő három évben. A Világbank szerint célszerű lenne lassítani az autópálya-építések tempóján.

Egyébként az autópályák tekintetében már elég jól állnak a horvátok. A legutóbbi statisztikák szerint jelenleg Horvátországban 23 kilométer autópálya jut 100.000 lakosra, ezzel szemben az Unió fejlett országainak az átlaga csak 14 kilométer.