A statisztikák rámutattak: idén három százalékkal csökkent a méltán népszerű tartományba érkező turisták száma.
Egy átlagos évben az angol nyaralók teszik ki az Algarve-ba érkező összes nyaraló 37 százalékát. Azt, hogy ezen a nyáron kevesebb brit vakációzott a portugál partoknál, nemcsak az idegenforgalmi szektor sínylette meg, de a régió gazdasága is — amely komolyan épít arra a pénzre, amit a turisták elköltenek a nyaralás során.
Az idei főszezonban olyan kevesen jöttek Algarve-ba, hogy az rögtön bekerült a legrosszabb eredmények közé a dél-portugáliai tartományban. Mindez valószínűleg a hitelpicai válság egyenes következménye, ami miatt egyre többen döntenek úgy, hogy az otthonukhoz közelebb — vagyis olcsóbban — töltik a szabadságukat.
"A régió idegenforgalmi ipara nem számította ilyen mértékű visszaesésre a turisztikai idényben. A legtöbb szállodai értékesítő arra kényszerült, hogy mérsékelje az árakat augusztusban, ám még így, is az ilyenkor szokottnál sokkal kevesebb turista választotta úti céljául térségünket" — összegezte a szezon keserű tapasztalatait az AHETA elnöke, Eliderico Viegas.
A turisták létszámának megcsappanása sok bárt, éjszakai szórakozóhelyet és éttermet is rosszul érintett. Az AHETA szerint a gyenge brit font és az olcsóbb karibi, egyiptomi, valamint törökországi desztinációk miatt a nyaralók elpártoltak Portugáliától.
Csökkenő bevételek Spanyolországban is
A szomszédos országban sem volt túl rózsás a szezon az idén. A spanyolt turisztikai ipar már nyáron is panaszkodott, hogy bár zsúfoltak a strandok, a turisták — a spanyolok és a külföldiek egyaránt — kevesebbet költenek. Portugáliához hasonlóan az üzletekben, éttermekben és szórakozóhelyeken itt is baljósan pangott a forgalom, az ország gazdasági válsága ugyanis elérte az idegenforgalmi ipart.
Ötven év folyamatos szárnyalás után Spanyolország népes, és relatíve drága üdülőparadicsomai most a bevételekért harcolnak, s egyszerre olyan, kevésbé zsúfolt helyekké váltak, mint Horvátország vagy Törökország.
A bevételek tekintetében a Kanári és Baleári-szigetek is több mint 12 százalékos mínusznál tartanak eddig. És ez még nem minden. A Spanyol Idegenforgalmi Vezetők és Szakértők Szövetségének elnöke, Domenic Biosca úgy látja: a régi, népszerű nyaralóhelyek fokozatosan hanyatlásnak indultak, annak ellenére, hogy mérsékelték áraikat.
Az északi Malaga városka közelében található Benalmádena egy, az ilyen régebbi üdülőhelyek közül. Az aranyszínű homokjáról híres tengerparton 1970-es években épült hotelek, több emeletes apartmanok, és vakítóan fehér házak sorakoznak.
A városka butikjai előtt sok spanyol és brit turista bámészkodik, de csak kevesen mennek be, és még kevesebben vesznek is valamit.
El az eurozónából!
Európa második legnagyobb utazásszervező cégénél, a Thomas Cook konszernnél is csökkentek a foglalások az eurozóna országaiba, helyettük inkább Egyiptom és Törökország volt a sláger. A Fekete-tenger partjára 25 százalékkal többen érkeztek, a fáraók földjén pedig 15 százalékkal többen nyaraltak, mint tavaly.
A szövetség augusztusban 85 százalékos, elég jónak mondható foglalási arányról számolt be, ám mindezt jelentős árcsökkentéssel, és különleges ajánlatokkal sikerült elérniük a szállásadóknak.
A benalmádenai hotel- és apartman tulajdonosok keserű tapasztalatokra tettek szert a nyáron. Mint elmondták, most először fordult elő, hogy a vendégek két hét helyett csak egy hétig maradtak, a többiek pedig csak egy hosszú hétvégét töltöttek el a portugál tengerparton.
A turizmus több mint 15 százalékát adja Spanyolország GDP-jének. Tavaly — Franciaország után — a katalán állam volt a második számú úti cél, az itt nyaraló 60 millió külföldi csaknem fele Nagy-Britanniából és Németországból érkezett. Ám mindkét országban küszöbön áll a gazdasági visszaesés, és miután az elmúlt egy évben a brit font 15 százalékkal gyengült az eurohoz képest, az angolok elfordultak az ero-övezet országaitól — köztük Spanyolországtól is.



