Meglévő és várhatóan egyre szaporodó jelenség a szakértők szerint, hogy feketén szerveznek turistautakat külföldre. Ezek olcsók ugyan, de nem sok köszönet van bennük.
Balló Ilona pécsi lakos erdélyi körútra fizetett be. Nem közvetlenül az utazási irodánál, hanem közvetítőn keresztül, aki viszont szerződést sem adott. Öt nap, négy éjszaka, autóbusszal. Már a kezdetek aggasztóak voltak – mondja –, hiszen jelentős késéssel indult a busz, aminek az lett a következménye, hogy aznap már nem tudtak múzeumokat látogatni, mert mire odaértek, bezártak.
A második napon másik buszt kaptak, merthogy az utazási társaság román volt, de az is komoly késéssel indult, majd a harmadik nap reggelén a harmadik busz érkezett értük, ez viszont kisebb volt, mint az előzőek. Emiatt az utasok egy része a lépcsőn ülve töltötte a nap nagy részét. Az utolsó napon, visszafelé, viszont az előzetes programtól eltérően ugyanazon az útvonalon jöttek, amelyen mentek, így kimaradt Gyulafehérvár, Déva és Vajdahunyad. Idegenvezető nem ment velük, így senki nem tudta, merre járnak és mit látnak, az volt a szerencséjük – meséli Balla Ilona –, hogy az utasok között volt egy tanárember, aki időnként megosztotta velük tudását. Az út ugyan olcsó volt – harmincezer forint –, de utazónk mégis azt mondja, senkinek sem ajánlana egy ilyen típusú kalandozást.
Vétek Jánosné, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelem-fejlesztési bizottságának elnöke szerint sajnálatos módon egyre gyakoribb, hogy egyes emberek feketén szerveznek utakat. Kihasználják, hogy a nehéz gazdasági helyzetben növekszik azok száma, akik pénz híján nem tudnak utazni. Belőlük szerveznek csoportokat, és mindenféle szerződés nélkül szednek be pénzt a beígért utazás fejében. Olcsó húsnak azonban híg a leve – teszi hozzá a szakember –, vagyis az alacsony ár azzal járhat, hogy a szolgáltatás egy része vagy az egész csapnivaló. Egy valamire való utazási iroda esetében ugyanis például elképzelhetetlen, hogy nem biztosít idegenvezetőt. Vétek Jánosné szerint várható, hogy egyre több hasonló eset következik be.
Esetek, amikor utólag az utazónak adtak igazat
– Az ügyfél egyiptomi társasutazást foglalt le. Amikor kézhez kapta a számlát, szembesült vele, hogy a teljes összeg jóval meghaladja a neki első alkalommal mondott árat. Abban ugyanis sem a repülőtéri illetékek, sem egyéb díjak nem voltak benne.
– Elutazása előtt egy héttel közölte az utazási iroda, hogy a gazdasági világválság és a forint árfolyamának romlása, illetve mindezek mellett az idegenforgalmi adó megemelkedése miatt húszezer forinttal megemeli a részvételi díjat.
– Olaszországból jelezték, hogy az elhelyezés lelakott szobákban történt, a szobaszéf zárhatatlan, nincs egyetlen szék sem, valahol még a WC-ülőke is hiányzik az elvileg háromcsillagos szálloda mellékhelyiségében.
Mindig kössünk írásban utazási szerződést!
Az utazási szerződést írásban kell megkötni. Hiába hivatkozunk ugyanis utólag arra, hogy mit ígért szóban az iroda képviselője, a dokumentáció nélkül semmire sem megyünk, ha esetleges kárigényünket érvényesíteni akarjuk. Mielőtt azonban bármit is aláírnánk, olvassuk el figyelmesen a szerződést és az iroda tájékoztatóját. Fontos, hogy tisztázzuk, mit takarnak az olyan fogalmak, mint „utazás nyugati típusú, komfortos autóbusszal, időközi pihenőkkel” – amelyről út közben derül ki, hogy a mellékhelyiséget nem lehet használni és az időközi pihenő a határon van. Az ingyenes teniszpálya-használati lehetőségről pedig az derülhet ki, hogy az eszközökért vagy a világításért fizetni kell.
Forrás: bama.hu



