Uniós támogatásból építenék újjá az évtizedek óta pusztuló, II. kerületi ál-törökfürdőt.
A 800 milliós fejlesztés során kitisztítanák a Malom-tavat és látogathatóvá tennék az alatta felfedezett, világszenzációnak számító barlangrendszert. A projekt gazdája a főváros, a korábbi, Szalay Balázs cégéhez köthető fürdőszálló-elképzelés megbukott. Az új terv a barlangászoknak is tetszik. Az eddigiektől teljesen eltérő módon hasznosítanák a csaknem negyven évtizede pusztuló, a Malom-tó melletti „törökfürdő" területét. Az új, Malomtó projekt névre hallgató koncepció szerint – amelyre kedden bólintott rá a főpolgármesteri kabinet – uniós támogatással, összesen 800 millió forintból helyreállítanák az ipari műemléknek minősülő épületet, amelyben konferenciaterem, irodák, kilátóterasz létesülne. Látogathatóvá tennék az alatta lévő, kiemelt természetvédelmi jelentőségű Molnár János-barlangot, a későbbiekben pedig egy fürdőmúzeumot is kialakítanának. A második ütemben étterem, fürdőmúzeum és egy barlangászattal foglalkozó szakkönyvtár létesülne.
Megújul a mű-törökfürdő
A Rajk László által jegyzett építési fejlesztési koncepció szerint első ütemben helyreállítanák a törökfürdő épületét, amelyben a látogatók megtekinthetnék a Molnár János-barlang makettjét, valamint kivetítők, 
monitorok és webkamerák révén betekintést nyerhetnének a teljes barlangrendszerbe. Innen lehetne megközelíteni a világ legnagyobb hévizes, víz alatti barlangtermét, a kupolaterembe szerkesztett függőhídon. (A terület elhanyagoltságát jelzi, hogy a kupolás épületből az évek során egy 12 méteres fa nőtt ki.)
Búvárkaland, szigorú felügyelettel
A földalatti tó illetve a hozzá kapcsolódó vizes barlangok rendszere különleges, szigorú felügyelet mellett, búvárkalandot kínálhat a limitált számú, képzett látogatóknak. Az új épületrészben kapna helyet a látogatóközpont, az irodák és a konferenciaterem. A kilátóteraszt a régi barlangbejárat helyén alakítanák ki. Második ütemként tervezik az új, zöld tetővel fedett épületszárnyban egy fürdőmúzeum kialakítását, amely átfogóan bemutathatná Budapest majd' kétezer éves fürdőkultúráját.
A projekt gazdája immáron a főváros
A meglévő Malomtó éttermet átépítenék, a jelenleginél hátrébb tolnák, hogy legyen hely egy nagyobb terasznak, a tó felett „közparkszerű sétautakat" hoznának létre, így a területre a Vérhalom tér felől is be lehetne jutni. A teljes fejlesztés 800 millió forintba kerül - az első ütem félmilliárdba -, amelynek kilencven százalékára uniós támogatásra pályázik a városháza. A főpolgármesteri kabinet által támogatott új koncepció szerint a projekt gazdája immáron a fővárosi önkormányzat. (A területet korábban a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. koncesszióba adta a Dakar-ralikról ismert Szalay Balázs cégének, amely azt tervezte, hogy a védett ál-törökfürdőt helyreállítja, mellette pedig 13 vendégszobából és három apartmanból álló, háromcsillagos fürdőszállót épített volna.).
Áltörök és világszenzáció
A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. A világ legnagyobb termálvizes terme 86 méter hosszú, szélessége 16 - 26 méter, vízmélysége a bejáratnál 5, a végpontnál 24 méter. Jelen állapotban a teremben mintegy 300 négyzetméter vízfelületű tó található, a vízmennyiség megközelítőleg 23 500 köbméter, hőmérséklete 27 Celsius-fok. A teljesen természetes terem azért is egyedülálló, mert a világnak nincs másik olyan fővárosa, amelynek szívében egy meleg vizű földalatti tó található. A „törökfürdőként" ismert eredeti épületre (amely valójában sosem volt az, csak népfürdő) 1893-ban adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt. Ipari műemléknek számít, mert ez volt az ország első, vasbeton kupolája. Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, az 1970-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották.
Forrás: nol.hu