Sem a kánikula, sem a vihar nem befolyásolta észrevehetően a Balaton vízminőségét, az mindenütt kiváló.

A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (MTA BLKI) a július 20-án végzett vizsgálatok eredményei alapján az egész tóban alacsony az algaszaporodást szabályozó növényi tápanyagok koncentrációja: ennek megfelelően az algák mennyisége is kevés, az a-klorofill koncentráció a megengedhető 75 mikrogrammal szemben literenként 6-16 mikrogramm között változik. A lebegő mikroszkópikus algák összetétele is a tiszta vizet indikálja. A Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében megjelentek a fonalas, a légköri nitrogént megkötni képes kékmoszatok, a tó többi részén kovamoszatok és páncélos ostoros algák dominálnak.

Vigyázni kell viszont az iszapos tófenéken lévő kagylókkal, melyek héja lábsérülést okozhat a fürdőzőknek. "Kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencéből 2006-ban előkerült egy, a hazánkba mintegy harminc évvel ezelőtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló (Anodonta woodiana), amelynek példányai a tó egyre több helyén fordulnak elő. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után végül a Balatont is meghódította. Ez a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon, a Tisza vízrendszeréből két kilogrammos példányai is előkerültek" – írja a közlemény.

Forrás: Népszava Online